A kutyakiképzés története

A KUTYAKIKÉPZÉS TÖRTÉNETE



Kőkorszak (kb. i.e. 8000.)
A kutyák az emberek mellett élnek, és segítenek a vadászatban, teherszállításban, valamint védelmet biztosítanak a hideggel szemben. A háziasítással járó genetikai evolúciójuk során elkezdenek képessé válni az emberi utasítások értelmezésére. Ugyanakkor, az ember és a kutya kölcsönös egymásra utaltsága hatással van az ember evolúciós fejlődésére. „A zsákmányt kiszagolni képes, vadászatban használt kutyák miatt például már nem volt szükség arra, hogy az ember olyan intenzív szaglóérzékkel rendelkezzen. Azon embercsoportok, melyek megtanultak kutyákat képezni, és velük együtt dolgozni, szelektív előnyre tettek szert azon csoportokkal szemben, akik nem így tettek. Vagyis kutya és ember nagy valószínűséggel kölcsönösen szelektív nyomást gyakorolt egymás evolúciós fejlődésére.“

I.e. 3500-3000 körül
A predinasztikus Egyiptomban megjelennek a nyakörvet viselő kutyákat ábrázoló falrajzok.

I.e. 2600-2100 körül
Az egyiptomi Régi Királyság falfestményei, nyakörvei és domborműves sírkövei felfedik a régészek számára a kedvenc kutyák neveit, mint például Bátor, Hűséges, Jó Terelő, Északi Szél, Antilop, vagy akár Haszontalan. Az egyéb kutyanevek a kutya színére utalnak, mint például a Kormos, de találnak sorszámneveket is kutyanév gyanánt, mint például az Ötödik.

I.e. 350 körül
Nagy Sándor kölyökkorától felnevel egy Peritas névra hallgató, vélhetően  masztiff vagy agár típusú kutyát, aki hű társaként kíséri hadjáratai során. Amikor III. Dáriusz, a perzsa uralkodó megtámadta a királyt, a legenda szerint Peritas felugrott, és beleharapott egy támadó elefánt szájába, így mentve meg Nagy Sándor életét és birodalmát, akit állítólag annyira letaglózott hű kutyája későbbi halála, hogy számos emlékművet emeltetett bátorsága emlékének, sőt még egy várost is elnevezett róla.

I.e. 127-116 körül
Egy Marcus Varro nevű római földműves jegyzeteket készít a terelésre szánt kölyökkutyák képzéséről és neveléséről. Ezek és más írásos bizonyítékok azt jelzik, hogy már a rómaiak is tisztában voltak a korai képzés előnyeivel és értékeivel.

I.e. 55.
A római seregek „marhahajcsár kutyáik“, feltehetően a mai maszttiffok és rottweilerek őseinek kíséretében megszállják Európát. Ezek a kutyák őrző és terelő feladatokat láttak el a hadsereg és kísérőtáboraik számára.

I.sz. 700 körül
Az ókori Kína kutyatenyésztőit és kiképzőit nagy tisztelet övezte annak köszönhetően, hogy létrehozták a mai társasági kutyák őseit, a miniatűr kutyafajtákat. A kínai társasági kutyákat, melyeket eredetileg társállatokként és lábmelegítőkként tenyésztettek, a palotákban tartották, és kizárólag a királyi család tagjai  birtokolhatták.

1500-as évek
A kutyák mint társállatok – nemcsak mint vadászok vagy terelők – egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Európa szerte a királyi nemesség és az alsóbb néposztályok körében egyaránt. A kutyák változatos feladatokat látnak el, mint például teljes páncélzatban csatába állnak, vagy egy  kezdetleges futópadon gyalogolva sütőnyársat forgatnak.

1700-as évek
A szarvasgomba keresők megtanulják, hogy megerősítésként kenyeret adjanak a kutyáiknak, miután azok felkutatták az értékes gombát. Ez a módszer lényegesen olcsóbbnak bizonyul, mint ha disznókkal végeztetnék a feladatot, mert azokat nem lehet „lekenyerezni“, azaz megakadályozni abban, hogy megegyék a megtalált gombát.

1788.
Létrejön a világ első vakvezető kutya képzésre specializálódott intézmény a párizsi Quinze-Vingts vakok kórházában.

1865.
A brit W.N. Hutchinson tábornok kiadja a Kutyák betörése: A legeredményesebb, legbiztosabb és legkönnyebb módszer, akár a kiválóság, akár csupán a középszerű teljesítmény a cél című könyvét, amely elsősorban pointerek és szetterek kiképzésével foglalkozik. A könyv címe ellenére a szerző a pozitív megerősítésen alapuló képzés egy korai változatának pártolója: „Felháborító, hogy e nemes és bátor kutyákat milyen brutális bánásmódban részesítenek olyan erős kezű és kemény szívű emberek, akiknek sem megfelelő szellemi hozzáállásuk, sem elég eszük nincs ahhoz, hogy tanítani tudják őket.“ Hozzáteszi még: „Nehéz elképzelni, mit ne lehetne megtanítani egy kutyának, ha a kívánt feladat elsajátítása bőséges jutalom volna a kiképző fáradozásáért cserébe.“

1868.
Sir Dudley Majorbanks, skót báró nekilát, hogy létrehozza a „legjobb vadászkutyát“, amely társállat és retriever egyben. Az ő nevéhez fűződik annak a tenyészvonalnak az elindítása, amelyből Amerika és Anglia későbbi kedvenc kutyafajtája, a golden retriever származik.

1882.
S.P. Hammond, a Forest and Stream magazin egyik írója, cikkeiben és a Practical Training (Gyakorlati képzés) című könyvében azt javasolja, hogy a kutyatartók és képzők dicsérjék meg, és jutalmazzák hússal a kutyák helyes magatartását.

1880-as évek
Montague Stevens, a híres medvevadász, Theodore Roosevelt, valamint a szobrász, Frederic Remington közeli barátja, kenyérjutalom segítségével képzi az Új Mexikó-i medvevadász kutyáit ahelyett, hogy a korszak kutyakiképzőire jellemző brutális verést és rugdosást választaná.

1899.
A belga Gent városában létrejön az első rendőrkutya képző iskola, ahol az akkoriban kialakult belga juhászkutya fajta kiképzésével foglalkoznak.

1901.
A németek elkezdik a Schutzhund (IPO) ágazatot, amely őrző-védő, engedelmességi és nyomkövető versenyfeladatokból áll.

1903.
Ivan Pavlov közzéteszi a kutyákra és emésztőrendszerükre vonatkozó kísérleteinek eredményeit, melyek arra világítanak rá, hogy az állatokat meg lehet tanítani arra, hogy fizikai, evéshez kapcsolódó ingerekkel (nyáltermelés)  reagáljanak nem evéshez kapcsolódó (például csengőhang) ingerekre is. Ez a fajta pavlovi tanulási folyamat „klasszikus kondicionálásként“ vált ismertté. 1904-ben Nobel-díjjal jutalmazták kutatásait.

1907.
New York-ban és a New Jersey-i South Orange-ban a rendőrség belga juhászkutyákkal és ír farkaskutyákkal kezd járőrözni.

1910.
Németországban Konrad Most ezredes kiadja Kutyakiképzés című kézikönyvét, amely a „hagyományos“ kutyakiképzés atyjává emeli. Most módszereit, melyek főként pórázkorrekcióra és büntetésre épülnek, száz évvel a könyv születése után, még mindig számos rendőrségi és katonai kutyakiképző létesítményben használják. A dolog iróniája, hogy Most ezredes elméletei az operáns kondicionálás ugyanazon alapelveire épülnek, amelyből később megszületik a klikkerképzés.

1911.
Edward Thorndike megírja könyvét az ingeren és válaszon alapuló tanulás „effektus törvény“ elméletéről. Thorndike szerint „a gyakorlás tökéletesít“, és az állatok gyorsan tanulnak, ha pozitív jutalommal erősítjük meg teljesítményüket. A jutalmazásról és annak következményeiről írt tanulmányai nagy hatással voltak B.F. Skinner behaviorista elméleteinek kialakulására.

1915.
A baltimore-i rendőrség angol airedale terrierekkel járőrözik az utcákon. Az airedale terrierek bevetését 1917-ben megszűntetik, miután hasznavehetetlennek bizonyulnak a letartóztatások során. A rendőrség figyelme azonban elsiklik azon tény felett, hogy azokban a városrészekben, ahol a kutyákkal járőröznek, nem történik több rablás.
• Az angol Edwin Richardson szándéka, hogy újjáélessze a görög és római hadvezérek által bevett gyakorlatot, mely szerint háborúk idején kutyákat is bevetettek. A spirituális beállítottságú Richardson, aki a kutya „lelkéről“ és „hatodik érzékéről“ beszél, főleg collie-kat, airedale terriereket és retrievereket képzett ki a hadsereg számára az I. Világháború idején. Módszerei a játékon és egyéb pozitív megerősítésen alapulnak, és az általa képzett kutyák igen tanulékonynak bizonyulnak. A háború idején sok kutyáját kommunikációs és őrző feladatok teljesítésére használták.

1917.
A németek kutyákat használnak a mustárgáz támadások idején megvakult katonáik vezetésére, s hamarosan a franciák is követik ezt a példát.

1918.

Lee Duncan, az Amerikai Hadsereg tizedese rátalál egy elhagyatott hadi kutyatelepre a franciaországi Lorrainben, ahol egy kennelben öt kölyökre bukkan. Egyet magával visz, és Rin Tin Tin-nek nevezi el az ujjra húzható bábfigurák után, melyeket a francia gyerekek a katonáknak osztogatnak. A kutyát Kaliforniába viszi, ahol kiderül, hogy nagyon könnyen képezhető. Hamarosan filmekben szerepel, melyek olyan elsöprő sikert aratnak, hogy a Warner Brothers stúdió megmenekül a pénzügyi csődtől. 1932-ben a kutya a szomszéd, Jean Harlow karjaiban hal meg, és Párizsban temetik el. Leszármazottai mind mozifilmek sztárjaiként „dolgoznak“ az 50-es évek során, és rengeteg embert motiválna arra, hogy kutyáiknak megtanítsanak egy-két egyszerű trükköt.

1925.
Az első németek által képzett vakvezető kutyák egyikét Helen Keller mellé adják.

1929.
Dorothy Harrison Eustis létrehozza a vakvezető kutyák képzését célzó Amerikai Vakvezető Alapítványt.

1930.
Hollywood körülbelül 400 kutyát foglalkoztat színészként, melyek többsége terrier keverék, mert elég kicsik a beltéri forgatásokhoz, elég szívósak a kültéri jelenetekhez, és rendkívül intelligensek.

1933.
Helen Whitehouse Walker megtervezi az Amerikai Kennel Klub (American Kennel Club) engedelmességi versenyeit. Walker azt szeretné bebizonyítani, hogy standard uszkárjai nem pusztán jól néznek ki.

1938.
B.F. Skinner kiadja a The Behavior of Organisms (Az organizmusok viselkedése) című könyvét, mely az operáns kondicionálásról mint tudományos alapokon nyugvó tanulási modellről szóló tanulmányán alapszik.

1940.
Az Amerikai Mozgókép Szövetség  (The Motion Picture Association of America) törvényesen felhatalmazza az Amerikai Humánus Szövetséget (American Humane Association) arra, hogy figyeljen oda minden mozifilmben szereplő állattal szembeni bánásmódra. Az intézkedést az motiválta, hogy óriási közfelháborodást váltott ki a ‘39-ben bemutatott Jesse James című film egy jelenete, melyben egy ló életét veszti, miután lezuhan egy szikláról.

1942.
Az Amerikai Hadseregnek 125000 kutyára van szüksége a háborúhoz, és felkérnek minden nagytestű fajtával rendelkező állampolgárt, hogy adományozzák nekik a kutyáikat. 1942. és 45. között csak 19000 kutyát tudnak kiképezni, míg a németek állítólagosan 200000 kiképzett kutyát állítanak szolgálatba.

1943.
Marian Breland és férje, Keller Breland létrehozza az Animal Behavior Enterprises (ABE) nevű vállalkozást, mely kutyák bemutatókra történő betanítását célozza. B. F. Skinner tanítványaiként kezdtek trükköket tanítani kutyáknak mind bemutatókra, mind pedig olyan cégek reklámjához, mint például a kutyaeledel gyártó General Mills. Brelandék kezdenek először ‚klikkert‘ használni az állatok távolról tanítására, valamint a megerősítés időzítésének és a később érkező jutalom jelzésének finomítására.
A Breland házaspár


A világon elsőként ők tanítanak delfineket és madarakat is  Skinner alkalmazott operáns kondicionálás elvei alapján.
-       Elkészül a Lassie hazatér című mozifilm. A nőstény címszereplő szerepét egy fajtatiszta hím collie játssza. A filmben szereplő kutyák kiképzői, Rudd Weatherwax és fia, Robert hamarosan Hollywood első számú ‚sztártrénereivé‘ válnak.

1946.
William R. Koehler a Walt Disney Stúdiójának vezető állatkiképzője lesz, és huszonegy éven át az is marad. Koehler, aki korábban az Amerikai Hadsereg kutyáit képezte, kiadott egy nagysikerű kiképzési útmutató sorozatot, kifejlesztett egy hatékony programot a fogékony kutyák tanítására, valamint kitalált pár módszert a problémás kutyák korrigálására, akiket egyébként megsemmisítettek volna. Ő népszerűsítette a fojtóláncot, a hosszú és a könnyű zsinórpórázokat. Bár Koehler korrekción alapuló módszereit később gyakran azzal a kritikával illették, hogy túlzóan kemény és erőszakos, az 1950-e és 70-es évek között mégis ezek a módszerek alkották a kutyakiképzés fő gerincét.

1947.
A Breland házaspár csirkéket kezd alkalmazni kiképzési modellként, mert olcsó, és bármikor hozzá lehet jutni.


1953.
Megjelenik Konrad Lorenz osztrák tudós Ember és kutya, valamint a Salamon király gyűrűje című könyve.

1954.
Blanche Saunders, a Complete Book of Dog Obedience (A kutya engedelmességi képzésének kézikönyve) című mű szerzője utazókampány keretében igyekszik terjeszteni a kutyák engedelmességi képzésének „szentírását“. A jutalomfalat osztogatást mint elsődleges megerősítést „megvesztegetésnek“ tartja. Meggyőződése szerint a dicséret és a fejsimogatás jobb módja a helyesen elvégzett feladat jutalmazására.
Saunders korábbi könyve, amely 
a kutyatartó képzésének fontosságára 
hívja fel a figyelmet!

1956.
Baltimore-ban újra elkezdik a rendőrkutya programot, mely a mai napig is a legrégebben működő kutyás program az Egyesült Államokban.

Az 1950-es évek végétől a 60-as évekig
Frank Inn, aki Rudd Weatherwax egyik segédjeként vett részt az eredeti Lassie kiképzésében, önálló feladatba kezd, és magához vesz egy menhelyi keverékkutyát, Higginst. Mivel sérülés következtében tolószékhez van kötve, Higgins képzése során csak a hangjára, jutalomfalatra és pozitív megerősítésre hagyatkozhat. Higgins hamarosan megkapja a világhírű Benji címszerepét.

1960-as évek
Marian és Keller Breland az Amerikai Haditengerészet alkalmazásában dolgozik, ahol megismerkednek Bob Bailey-vel, a Tengeri Emlős Program képzési vezetőjével. Közösen dolgoznak, majd miután Keller Breland 1965-ben meghal, Marian és Bob Bailey 1976-ban összeházasodik.

1962.
Megjelenik William Koehler The Koehler Method of Dog Training (A kutyakiképzés Koehler-féle módszere) című könyve, mely az AKC engedelmességi versenyek résztvevőinek „bibliája“, valamint minden idők legnépszerűbb kutyakiképzési könyve lesz. Koehler technikái közé tartozik a jó magatartásért járó dicséret liberális használata, valamint a „proofing“ koncepciója, melynek során úgy teszik hatékonnyá a kiképzést, hogy megbizonyosodnak róla, hogy a kutya különböző helyszíneken és eltérő körülmények között is végrehajtja az adott feladatot. Módszereik segítségével Koehler és fia sok „utolsó esélyes“ kutyát mentett meg a végleges elaltatástól. Annak ellenére, hogy a mai kiképzők körében Koehler nem feltétlenül örvend nagy népszerűségnek, néhány módszere a mai napig számos hatékony kutyakiképzési rendszer alapját képezi.

1965.
Megjelenik Dr. John Paul Scott és Dr. John Fuller Genetics and the Social Behavior of the Dog (A kutya genetikája és szociális viselkedése) címmel, melyet jó néhányan a mai napig a kutya viselkedésének meghatározó tanulmányaként tartanak számon. A könyv többek között meghatározza a kölyökkutyák szociális és tanulási fejlődésének kritikus szakaszait. 

1966.
Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság az alkotmány első kiegészítésére hivatkozva feloldja az Amerikai Mozgókép Szövetség Hays Kódexét. Az intézkedés következményeként az Állatvédő Szövetség elveszíti a mozifilmekben szerepeltetett állatok megfigyelésére vonatkozó jogát.

1970-es évek
Az amerikai vámhivatal drogkereső kutyákat kezd alkalmazni, és hamarosan kutyákat használnak a robbanóanyagok és gyúlékony kemikáliák felkutatására.

1975.
Megjelenik az amerikai állatorvos (és vadászkutya tenyésztő) Leon F. Whitney Dog Psychology: The Basis of Dog Training (Kutyapszichológia: A kutyakiképzés alapjai) című könyve, amely egységbe rendezi Scott és Fuller kutatásait és egyéb információkat, és arra fekteti a hangsúlyt, hogy a kutyák sikeres képzéséhez elengedhetetlen világlátásuk megértése.

1978.
Megjelenik Barbara Woodhouse No Bad Dogs (Rossz kutyák nincsenek) című könyve, amely a kutyák alapkiképzéséről szóló művek sorában az egyik első viharos sikert aratott írás. Woodhouse elsősorban a séta fontosságára és a fojtó nyakörv helyes használatára helyezi a hangsúlyt. Azt állítja, hogy a „rossz kutyák“ többsége mellett tapasztalatlan gazdik állnak, akik nem következetesen, határozottan és világosan kommunikálnak kutyáikkal. Könyve és brit  televíziós showműsora révén Woodhouse az első nemzetközi hírű kutyakiképző lesz.

• Megjelenik a New Skete-i Szerzetesek, az elit német juhász tenyésztők és kiképzők How to Be Your Dog’s Best Friend: A Training Manual for Dog Owners (Hogyan legyél a kutyád legjobb barátja:Kutyatartók képzési kézikönyve) című könyve, amely meghaladja az ötszázezres eladási példányszámot. Filozófiájuk arra helyezi a hangsúlyt, hogy „a kutyával folytatott együttérző kommunikáció kulcsa a megértés, legyen szó akár kölyökkutyáról, akár egy idős négylábú társról.“ Módszerük a „hagyományos“ képzés és különböző pozitív megerősítéses technikák ötvözete. Néhányan azzal a kritikával illetik az együttérző szerzeteseket, hogy módszereik túl kemények.

1980.
Egy ló szándékos felrobbantása a Heaven’s Gate (A mennyország kapuja) című western film forgatása közben felháborítja a stáb tagjainak és a színészeknek egy csoportját, akiknek sikerül kikövetelniük, hogy a producerekkel kötött szerződéseik tartalmazzanak egy az állatszínészek védelméről szóló bejegyzést, és elérik azt is, hogy az Amerikai Humánus Szövetség visszakapja a mozifilmekben szerepeltetett állatokkal szembeni bánásmód ellenőrzési jogát.

1980-as évek
Ian Dunbart, az állatorvost és állatviselkedési szakembert megdöbbenti az a tény, hogy a kiképzők többsége csak hat hónapos koruk után kezdi el a kölyökkutyák képzését, holott ekkor már túl vannak legfogékonyabb életszakaszukon. Bevezeti a kölyökkutyák póráznélküli képzését, könyveket ad ki, és szemináriumokon népszerűsíti a póráznélküli, jutalmazáson alapuló képzés előnyeit nem csak szakemberek, hanem hétöznapi kutyatartók számára is.
Ian Dunbar, Cesar Millan és Junior
1984.
Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium beagle-ket kezd alkalmazni a reptereken a csempészett élelmiszerek és egyéb romlandó árucikkek felkutatására.

1985.
Megjelenik Karen Pryor, delfin kiképző Don’t Shoot the Dog! The New Art of Teaching and Training című könyve, amely az időzítésre, a pozitív megerősítésre és a viselkedésformálásra összpontosít. Tengeri emlősökkel végzett sikeres munkájára építve bevezeti a Breland házaspár módszereit továbbfejlesztő, síp és klikker alkalmazásával történő távolsági kiképzést.

1987.
A phoenix-i kiképző és viselkedési szakember, Gary Wilkes ötvözi a pavlovi és az operáns kondicionálást az ösztönös kutyaviselkedésről szerzett alapos ismereteivel, melyekre sokéves, több tízezer menhelyi kutyával folytatott munkája révén tett szert. Ennek eredménye a Click and Treat (klikk és jutalom) képzés, mely az ösztönös kutyaviselkedés kontextusában történő megerősítés és büntetés ötvözete.

1990.
Megjelenik Bruce Fogle, állatorvos a The Dog’s Mind: Understanding Your Dog’s Behavior (A kutya elméje: Kutyád viselkedésénk megértése) című könyve, amely a kutya biológiájának és pszichológiájának megértését hangsúlyozza a megfelelő kommunikáció megteremtésének érdekében.
Dr. Bruce Fogle
1992.
Gary Wilkes és Karen Pryor közös munka keretében kutyakiképzőket és viselkedéskutatókat kezd tanítani arra a módszerre, amit egy névtelen internetező „klikkerképzés“-nek nevez el. A korábbi módszerek átdolgozása helyett a klikkerképzésben nagy szerepet kap a célkövetés technikájának alkalmazása olyan kutyaviselkedési minták kialakításában, mint például a lábnál követés, irányított mozgás, vagy a tárgyfelismerés/szag felkutatás. A klikkerképzés ezen eredeti formájában tartalmazott averzív (büntetésen alapuló) kontrollálást is.

2001.
A szeptember 11-én a New York-i World Trade Centert ért támadás után pár órával már különlegesen kiképzett mentőkutyák – német juhászok, labradorok, sőt tacskók is –  dolgoztak a helyszínen, bár sajnos túlélőket nem találtak.

2000-től
Számos kereskedelmi televíziós csatorna tűz a műsorára kutyakiképzési és rehabilitációs módszereket bemutató műsorokat. Az az elképzelés, miszerint léteznek „régi“ és „új“ képzési módszerek, elfedik a tényt, hogy  az összes kutyakiképzési módszer valamilyen szinten magában foglalja az operáns kondicionálást, amely meglehetősen régről származik (akárcsak a kutyák).